2013. november 10., vasárnap

3. rész

3. rész

Kik ezek? Szörnyen megijedtem. Mit csináljak? Szóljak apáéknak? Végül is nem mentem szólni senkinek. Nyilván csak véletlen álltak meg pont itt pont most...ugye? Bementem a szobámba és ledőltem az ágyra.
-Húú....-sóhajtottam, elővettem a telefonom és bedugtam a fülhallgatót. Elindítottam egy zenét. Közben még mindig azon az autón gondolkoztam. Motoszkálást hallottam kintről. Mi ez??  Nyugi! Nyugi Naome! Biztos csak a kutya. Hallgattam a zenét, már szinte elaludtam, amikor hirtelen egy kéz lefogott és a szememre tett valaki valamit. Kiesett a füles a fülemből, de a telefonom a kezemben maradt. Sikítottam, de akkor befogta valaki a számat.
-Kussoljál! - suttogta egy ismeretlen hang a fülembe erőteljesen, miközben valamit a fejemhez szorított - Vagy itt és most lőlek le! - folytatta, bennem meg olyan halálfélelem lett, hogy azt hittem elájulok. Körülöttem hallottam, hogy rámolnak és kutakodnak....utána minden elsötétült.

* 2 órával ez előtt...."A" szemszöge


Ott álltunk a ház nappalijában.
-Akkor tudjátok a tervet? - kérdeztem
-Minden megvan. - válaszolta Patrick 
-Oké. Azért összefoglalva még egyszer. Annyi, hogy  bejuttok, úgy , hogy ne vegyen észre senki , elhozzátok, de senki ne kövessen! Kisebb értékeket is hozhattok. Nem érdekel igazából. Csak ő legyen meg!
-Rendben.
-És bármi történik,.....élve akarom! Én akarok végezni vele!
-De most miért? A lényeg, hogy meghaljon és így bosszút állj apádért, akit megölt az ő apja....nem? - kérdezte Peter , mire teljesen felment a pumpám. A nyakánál fogva a falnak nyomtam és már majdnem megfojtottam.  Megállt a levegő a szobában és mindenki csak azt figyelte, hogy mi történik.
-Ha azt mondom én akarom megölni, akkor én fogom megölni! Elég érthető voltam? - mondtam már majdnem suttogva. Olyan gyűlöletet érzek az egész Maynard család iránt amit nem nagyon tudok magamba fojtani és mivel még nem tudtam kárt tenni annak a szemétláda Maynard-nek az életében addig csak máson/másokon tudom levezetni ezt a feszültséget és gyűlöletet.  Nem baj. Nem sokára már jobb lesz. Ha végre meglesz annak a rohadéknak az 1. "szemefénye", gondolkodás nélkül fogok bosszút állni. Szerencsétlen nem tehet semmiről......de sajnos ez engem nem hat meg. Elengedtem Peter nyakát aki fuldokolva kapkodott a levegő után. 
-Akkor világos?
-Világos - vágták rá
-Rendben. Mire visszaértek már én is itthon leszek.
-Oké. gyerünk. - mondta Patrick, felhúzták a fejükre a maszkot és elindultak...

*Naome

Aúú....Úgy fáj a fejem. Mi?? Nem álmodtam? Úristen! Hol vagyok?? Nem látok semmit!! Mi a fene van? Lekaptam a fejemről a......a nem tudom mit, de a lényeg, hogy most már látok.
-Mi a fene folyik itt??? - kérdeztem és majd elájultam úgy féltem
-Fogd be a szádat! - jött oda hozzám egy fekete ruhás alak. Nem láttam az arcát, de a többinek sem. Sokan voltak. Levegőért kapkodtam és próbáltam visszafojtani a sírást.
-Engedjetek EL! - ordítottam
-Kuss! - kiálltott rám ugyan az az alak aki az előbb.
-NEEEEM! - sikítottam és négykézláb az ablakhoz másztam amit valami rongy takart el. Lerántottam és láttam, hogy megyünk. Aha. Szóval most abban az autóban ülök amitől annyira megijedtem. És csak én lehettem ilyen hülye, hogy nem szóltam apáéknak!
-Hülye liba! - vetődött rám a fekete ruhás ember (ember? ki tudja....lehet, hogy egy SZÖRNY! WÁÁÁ) , mire sikítottam ő meg befogta a számat....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése