2013. november 13., szerda

5. rész

Na! hát itt az 5. rész! (:                                                                                   

Leüljek? Az olyan mint ha otthon érezném magam. Pedig NEM!   Lehet, hogy ez életem eddigi legizgalmasabb, legveszélyesebb helyzete és állítólag izgalomra vágytam,.....hát visszavonom! Mert ez már túlzás! Hát gratulálok Naome! És mégis mit csináljak?  Álljak itt mint valami hülye? Körülnéztem és egy ajtó volt a szobában. Benyitottam és egy kis fürdőszobában találtam magam. Oda mentem a tükörhöz. Úristen!  A sminkem elfolyt a sírástól, és pirosak voltak a szemeim. Hideg vízzel megmostam az arcom, aztán megtöröltem egy törölközőben. Észre vettem egy kis szakadást a ruhámon és éreztem, hogy mindjárt kiesik valami belőle. Megfogtam és észrevettem, hogy.......hogy az a valami a TELEFONOM!! Áááá! Ekkora mázlit! Nyugi, nyugi Naome. Most már minden rendben lesz! Boldogan mentem vissza a fürdőből a szobába és vártam, hogy bekapcsoljon a telefonom. El is indult, de viszont egyből pittyegni kezdett, hogy minnyárt lemerül. Elkezdtem keresni apa számát, de akkor lefagyott vagy nem tudom.
-Gyerünk mááár! - nyavajogtam miközben a körmömmel kopogtattam azt az idióta telefont.
-Na! Mi lesz már?? - kérdeztem...öö...a telefontól. 
-Ezt kérem! - kapta ki a kezemből a mobilt AZ a srác, és zsebre vágta. Ezt nem hiszem el! Hátráltam egy lépést, de mögöttem egyből az ágy  volt, szóval hirtelen leültem, aztán nyeltem egy nagyot. A fiú az egyik szekrényben matatott, amiben volt két széf.  Az egyiket kinyitotta és berakott egy adag pénzt. Tiszta olyan volt mint egy filmben. Azt nem láttam, hogy eredetileg mennyi pénz volt a széfben , de valahonnan sejtem, hogy nem kevés. Aztán a másikat nyitotta ki és berakta...berakta a pisztolyát!! Ááá! Úristen! Levegőért kezdtem el kapkodni és az ágyon egyre arrébb húzódtam, hogy minnél messzebb legyek tőle. Aztán......aztán.......aztán olyasmi történt ,hogy.....na szóval......levette a fejéről a maszkot. Khm......Elkezdte igazgatni a haját, hogy jól álljon, én meg azon a szinten voltam, hogy elájulok. Na kösz! Sötétbarna haja volt, barna szeme.....és khm....eszméletlen helyes volt. .... Aztán rádöbbentem, hogy mennyire bámulom, ezért elkaptam a fejem és az ablakon kezdtem kifelé bámulni.

*"A" szemszöge

Direkt rá sem néztem. Csak bementem a fürdőbe és beálltam a zuhany alá. Ahh....hulla fáradt vagyok és ki*****ott éhes. Nem így terveztem én ezt az egészet......Fuh...na mind egy. Pihenek egyet, mert este átmegyek Rebeca-hoz.

*Naome szemszöge

Zuhanyozik.....oké....DE ÉN MI AZ ISTENT CSINÁLJAK? Könyörgöm mondja már meg valaki, hogy miért vagyok itt. Ez....ez a srác csak nyugodtan sétálgat, mint ha itt sem lennék. Pedig itt vagyok!! HAHÓÓ!! Ahh... Most még Tom-mal is szivesebben lennék mint ezzel az állattal....az egy dolog , hogy hejes....de,....fuh. Úristen! Most esik le! Ki tudja mit akar velem? Lehet, hogy olyasmit? NE! Nem!
-ÚR-I-IS-TEN! - kaptam a szám elé a kezem és felpattantam, aztán az ajtóhoz rohantam, de zárva volt. A fenébe! Körbenéztem a........a kiutat(?) keresve mint valami állat a ketrecben. Elsőnek az  ablak jutott eszembe. Oda is mentem és kinyitottam. Jaaaa....., hogy azt terveztem, hogy majd itt lazán kiszökök? Hát nem. Mivel ez egy emeletes ház és én pont az emeleten vagyok, ez kicsit nehezen ment volna épségben. Kihajoltam az ablakon, hogy "felmérjem" a terepet. Nem volt ismerős. Kicsit sem. Aztán a következő pillanatban hirtelen egy kar öleltle át a derekam hátulról és magához szorítva berántott és bezárta az ablakot, aztán az ágyra lökött.
-Örülnék neki, ha nem próbálnál bármit is csinálni. - mondta eréjesen a srác, de én nem szólaltam meg.....khm....Köpni-nyelni nem tudtam volna abban a pillanatban, ugyan is a fiúra csak egy szál törölköző volt tekerve. És igen! Kockás a hasa!!! Ha-ha! Nyeretem!!! Ide nekem a pontot! Khm.....nem mondok számokat (!!!6!!!) kockája volt!!!! Áááá!! Lesütöttem a szemem. Igazából nem tudom miért, hiszen ők raboltak el és még én szégyeljem el magam?? De igazából olyan tekintélyt parancsoló volt a hangja, hogy egyből én éreztem magam hibásnak. Oké ez így hülyeség, de én akkor így éreztem...

1 megjegyzés: